Utazás közben konyhabútorba botlottam

A munkámból kifolyólag nagyon sokat utazom szerte az országban. Én kamionos vagyok és Magyarországon belül szoktam szállítani árukat. Általában egész nap úton vagyok és nincs olyan hét, hogy ne fordulnék meg Észak-, Nyugat-, Dél- vagy Kelet-Magyarországon. A múlt hónapban azonban volt egy kis meglepetés az egyik utam során. Egy hosszú, végeláthatatlan úton menve, ami borzalmasan unalmas volt, megláttam valamit az út szélén. Félrehúzódtam és megálltam az út mellett a kamionnal, hogy megnézzem, mit hagytak az út mellett. Sok és nagy dobozok voltak, félig kibontva. Miután kicsomagoltam a dobozokat, láttam, hogy konyhabútor van bennük, egy komplett konyhabútor!

Mivel az egyik barátom éppen lakásfelújítás közepette van, ezért felhívtam, elküldtem neki az általam fotózott képeket és nagyon örült neki. Kicsit nehezen bár, de felraktam a kamion rakodóterébe a konyhabútort. Egy ideig azért időztem ott, hátha valaki visszamegy érte. A dobozokon semmi nem volt, semmilyen levél nem volt hozzá csatolva és még nyomozni se tudtam volna így, hogy vajon kinek a konyhabútora hever ott. Egyébként nagyon jó állapotban volt, minden doboz csak épphogy fel volt nyitva egy kicsit. Nem igazán értettem a miértjét, de nem sokat töprengtem rajta. A konyhabútor egy viszonylag visszafogott és elegánsabb stílust képviselt, nekem is nagyon tetszett, de én pár éve cseréltettem ki a konyhabútoromat otthon. Felraktam majd elindultam vissza, Pestre. Mire hazaértem, nem volt a konyhabútor a rakodótérben, valószínűleg az oldalt lévő ponyvánál rögzítettem valamit rosszul és ott csúszhatott ki, na de minden darabja? Azért az elég durva.

Nem mehettem vissza ennyi kilométert, csak azért, hogy megkeressem, hátha ott vannak még, de egyébként ez már Pesthez közel volt. Az új motoros futárok a cégnél, akik érkeztek, hívtak engem. Nem igazán kell beszélnünk a munka miatt és ismerkedni meg nincs lehetőségünk munka közben az új kollégákkal, mert mindig mindegyikünk úton van. Felvettem a telefont és mondták, hogy láttak elmenni Pest mellett, felismerték a kamiont, láttak, hogy elhagyok valamit. Többen voltak, így elhozták a motorokhoz rögzítve és találkoztam velük a raktárunkban, majd visszaadták a zsákmányomat. Elmeséltem nekik is a sztorimat, majd nevettünk egy jót rajta, hogy elhagytam sikeresen. De a lényeg, hogy megvan és el tudom vinni Ágostonnak az új konyhabútorát, amit már eléggé várt.

Át is vittem hozzá pénteken munka után, mert akkor már mindketten ráérősebbek voltunk és tudtunk beszélgetni is legalább. Sajnos ő is elfoglalt és ritkán találkozunk, szóval most a kellemest a hasznossal összekötöttük. Azért hihetetlen belegondolni, hogy ez az utazás milyen szerencsés volt és kalandos ezzel a konyhabútorral, ami remélhetőleg Ágostontól már nem fog eltűnni!